A hatékony feedback a siker titka?

2018. augusztus 20. - hrdoktor

Egy cég, egy munkahelyi közösség életében kiemelkedően fontos a visszajelzés. Akár munkatárstól, akár vezetőtől származik, a dicséret és a kritika egyaránt motivációt adhat, de tönkre is teheti azt, jelentősen befolyásolja a munkahelyi légkört, a főnökök és beosztottjaik közötti viszonyt. Pszichológusok tanácsait osztjuk meg az értékelés, a visszajelzés leghatékonyabb módjáról.

hrdoktor-feedback-1.jpeg

Két pszichológus, Corina Yen és Clifford Nass járta körül a munkahelyi dicséret és kritika témáját „Az ember, aki hazudott a laptopjának” című könyvében. Legfontosabb megállapításuk, hogy a dicsérettel, a pozitív visszajelzésekkel nem szabad takarékoskodni, mivel ezek bármilyen körülmények között jótékony hatásúak. A negatívumokkal, a bírálattal azonban óvatosabban kell bánni: kritikát gyakorolni meggondoltan és mindig csak konstruktívan ajánlott. A jól alkalmazott dicséret és kritika alapjait a következő öt alapszabályban foglalták össze:

  1. Jó tudni: a kritika és a dicséret mindig visszahat az értékelőre, befolyásolja annak megítélését!

Akár saját tapasztalat alapján tesz bíráló megjegyzést valaki, akár másokat idéz, a megbírált szemében jelentősen romlik a megítélése. A dicséretet azonban mindig jó néven veszi az érintett, pozitív érzéseket kelt benne az iránt, akitől kapja, még akkor is, ha eltúlzott, vagy netán semmi valóságalapja nincs. Ennek oka egy, a legtöbbünkre érvényes emberi tulajdonság: a dicséretet úgy fogadjuk el, úgy kelt bennünk pozitív érzéseket, hogy annak részleteivel nem is törődünk, nem is mérlegeljük, valóban rászolgáltunk-e.

Hogy ez mennyire így van, elég csak felidézni egy szokásos, negyedéves értékelést: az ötös skálán a négyes (jó) és az ötös (kitűnő) értékelést egyszerűen tudomásul vesszük, míg a skála alsó osztályzatai érzékenyen, mélyen érintenek, sértetten, hosszasan gondolkodunk azon, mi vezethetett ilyen eredményre.

  1. A dicséret ne az emberi tulajdonságokra, hanem a konkrét eredményekre terjedjen ki!

A dicséret jó dolog, a munkahelyi légkörnek hasznára válik. Az általánosságban tett, emberi tulajdonságokra vonatkozó pozitív értékelésnek azonban csak annyi haszna van, hogy az érintett hangulatát, az értékelővel való kapcsolatát javítja, mivel többnyire gondolkodás nélkül elfogadja azt. Sokkal hatékonyabb, ha a konkrét pozitívumokat, a munkában elért eredményeket tartalmazza a dicséret. A részeredményekről tett pozitív visszajelzés „szárnyakat adhat”, hiszen mutatja, hogy a vezető odafigyel a beosztottjaira, nyomon követi a munka folyamatát, és további fejlődésre, teljesítményekre ösztönöz. Bár a dicséret a legtöbb esetben előrevivő, olykor ellenkező hatást is kiválthat: ha alaptalanul elhiteti a csapat tagjaiban, hogy feltétlenül számíthatnak a sikerre, akkor egy esetleg mégis bekövetkező kudarcot nehezebben dolgoznak fel.

  1. A kritika legyen konstruktív!

A negatívumok felsorolása legyen tömör, konkrét, lényegre törő, és rögtön tartalmaznia kell a megoldást, a jövőbeni fejlődésre tett iránymutatást, azokra a konkrét teendőkre vonatkozó tanácsokat, amelyekkel elkerülhetők a hibák!
A negatív értékelés soha ne az illető személyiségére vonatkozzon, hanem kizárólag a tevékenységére. A támadó, lenéző, leértékelő, sértő hangnemet el kell kerülni: korrekt, pontos, konkrét, higgadt hangú visszajelzést kell adni az adott esettel, viselkedéssel, feladatteljesítéssel kapcsolatban.

Nem érdemes arra számítani, hogy az érintett azonnal érdemi választ ad, mivel a kritika az elhangzáskor érzelmileg érinti meg elsősorban. Tanácsosabb egy idő után visszatérni az elhangzottakra.

hrdoktor-feedback-2.jpeg

  1. Hogyan érdemes „adagolni” a pozitív és negatív értékelést?

Megoszlanak a vélemények arról, hogy mi legyen az értékelés sorrendje! Vannak, akik szerint jobb a dicsérettel kezdeni, mert akkor az értékelés feszültsége enyhül, viszont előfordulhat, hogy az utána hallott kritika teljesen kitörli a pozitívumokat, és az érintett csak a negatívumokra fog emlékezni. A szerzőpáros inkább azt ajánlja, hogy jobb a kritikai észrevételekkel kezdeni, és utána következzen a dicséret. Az is jó megoldás, ha egy általános dicséret után a konkrét, a fejlődési lehetőségeket is magukban foglaló, konstruktív kritikai megjegyzések következnek, majd az értékelést a szintén konkrétumokra utaló pozitív észrevételek zárják.

  1. Az önkritika nem veszélytelen!

Corina Yen és Clifford Nass szerint az önmagunkkal szembeni bíráló megjegyzésekkel jobb csínján bánni, csak akkor éljünk vele, ha azzal az ügyet előbbre tudjuk vinni. A szerénység jó dolog, rokonszenvet vált ki, de a túlzásba vitt önkritika vissza is üthet. A negatív megjegyzéseket ugyanis készséggel elhiszik a munkatársak, és hamar elkönyvelhetik, hogy az adott területen nem vagyunk kompetensek.

A bejegyzés trackback címe:

https://hrdoktor.blog.hu/api/trackback/id/tr614190837

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.