Egyre több vállalat ismeri fel, hogy munkavállalói csapatának testi-lelki egészsége nagyban összefügg a munkahelyi impulzusokkal, terhelésekkel. A pszichoszociális felmérés különféle dimenziók vizsgálatával azt kutatja, hol vannak olyan problémák egy szervezeten belül, amelyek felismerésével, újraértékelésével jelentősen javítható mind a dolgozók, mind a cég teljesítménye.
Mit is jelent pontosan a pszichoszociális felmérés fogalma?
A pszichoszociális szűrés egy több lépcsőből álló felmérési metódus. Rizikóbecslésként is definiálhatjuk, amely során azt vizsgáljuk, hogy a munkavállalókat milyen impulzusok, terhelések érik, amelyek hatással lehetnek az egyén jóllétére és teljesítményére.
Milyen rizikófaktorokat vizsgálnak?
Ilyen rizikófaktor a nagy munkaterhelés, az, hogy milyen közegben végzi valaki a munkáját. A társas kapcsolatai, hogy mennyi kontrollt gyakorol a munkája felett, hogy mennyi feszültséget generál a munkakörnyezet. A feszültségeknek, majd a túlterhelődésnek általában több forrása van, amiből kialakul a stresszes állapot, és ez számos betegséggel hozható összefüggésbe. Ezek a kölcsönhatások az adott vállalatra is hatással vannak, és például a betegszabadságok, teljesítménytényezők mutatóján keresztül kiválóan tetten érhetők. Szerencsére egyre több cég ismeri fel, hogy a fenntartható munkakörnyezet és jó produktivitás szempontjából érdemes a túlterhelődés megelőzésével foglalkozni.
Hogyan előzhető meg a túlterhelődés?
Első lépésben a megelőzés arra vonatkozik, hogy az adott munkakörnyezet, mennyire hajlamosít a túlterhelődésre, de a megelőzésnek vannak további szintjei is. Az úgynevezett prevenciós szemléletmód szerint megkülönböztetünk elsődleges, másodlagos és harmadlagos megelőzést. Az elsődleges prevenció az utóbb említett klasszikus megelőzés, ami vállalati folyamatokra összpontosít. A következő lépés a szekunder prevenció, amely már azzal is foglalkozik, hogyha van is túlterhelődés, az milyen mértékű. Vizsgálat tárgyává tesszük, hogy a munkavállaló mennyire elégedett, milyen stresszterhelés alatt áll, és ez eléri-e az ártalmas szintet. Ekkor visszajelzést küldünk a munkáltatónak, ha több munkatárs érintett, akkor klasszikus stresszkezelő technikákat tanítunk nekik. A harmadlagos szinten azt vizsgáljuk, hogy kialakult-e olyan állapot, ami klinikai figyelmet érdemel. A cél az, hogy visszasegítsük az egyensúlyi állapotba a munkavállalót.
Hogyan zajlik a pszichoszociális felmérés?
Először is egyeztetünk a megrendelővel, hogy mit lát problémának, és ezek mely területeken jelentkeznek, valamint meghatározzuk a felmérés célcsoportját. Ezután megtervezzük a kommunikációs stratégiát: mit és hogyan kommunikáljanak a munkavállalók felé, hogy lesz egy szűrés, annak mi a célja és ez hogyan zajlik. Ezt követően a megrendelő cég kiküldi az online teszteket az alkalmazottaknak, melyben a fentebb említett szempontokra kérdezünk rá. Miután visszaérkeztek ezek a kitöltött tesztek, kiértékeljük azokat, és riportokat készítünk, amelyekben azonosítjuk a problématerületeket, és ezekre megoldási javaslatokat kínálunk. A munka talán legizgalmasabb része az, amikor a megrendelővel közösen kezdünk gondolkozni, hogy a gyakorlatban miként tudják ezeket a javaslatokat megvalósítani. Fontos hangsúlyoznunk, hogy nem a gyenge láncszemek azonosítása a cél, hanem az, hogy miként lehet gondozni a munkavállalókat úgy, hogy megmaradjon a csoportok egysége.
Milyen dimenziókat vizsgálnak a pszichoszociális felmérés során?
Az első szinten vizsgáljuk a munkahelyi követelményeket, a munkavállaló által gyakorolt kontrollt, a társas támogatás különféle aspektusait, a szerepproblémákat, konfliktusokat és a változáshoz való viszonyt. Ezután górcső alá kerülhet a munkavállalók stresszterheltsége, valamint az, hogy az erőfeszítéseik mennyire vannak egyensúlyban az anyagi és nem anyagi megerősítőkkel.
Mennyire ismerik fel a munkáltatók a pszichoszociális szűrés jelentőségét?
Évekkel korábban az volt a jellemző, hogy főképp munkavállalók keresték fel a pszichoterápiás praxisokat, de napjainkban egyre több céggel találkozunk, akik elkötelezettek a munkavállalóik jólléte mellett. Ez pedig kulcsfontosságú a változásban, ami csak felsőbb szintekről elindítva működik igazán. Arról nem is beszélve, hogy a vezetőknek kiemelt szerep jut a munkavállalók stresszmegelőzésben. Egy megfelelő készségekkel felruházott menedzser rengeteget tud tenni a beosztottak kiegyensúlyozottságáért, hiszen ő érzékelik először azokat az apró jelzéseket, amelyek a megbomlott egyensúlyi állapotról tanúskodnak. Ezek a készségterületek is vizsgálhatók és fejleszthetők egy felmérési folyamatban.
A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.