A súlyos következményekkel fenyegető magas vérnyomás Magyarországon a becslések szerint minden negyedik embert érint. Sajnos, sokan nem is tudnak az érintettségükről, pedig nagyobb tudatossággal, életmód-változtatással sokat lehetne tenni ellene.

A vérnyomásértéken azt a Hgmm-ben kifejezett nyomóerőt értjük, amelyet a szív által pumpált vér az érfalra gyakorol. A vérnyomás felső, vagyis szisztolés értékét a szív összehúzódásakor, az alsó, vagyis diasztolés értékét a szív elernyedésekor mérik. A WHO megállapítása szerint normálisnak a 140/90 Hgmm alatti érték tekinthető, de az optimális ennél is alacsonyabb, a 130/80 körüli vérnyomásérték lehetne. A vérnyomás alkalmankénti „kiugrása” természetes, például fizikai aktivitás, izgalom, stressz hatására, ha viszont állandósul a magasabb érték, akkor már gondot okozhat. Az emelkedett értékeket csak a rendszeres vérnyomásmérés mutathatja meg, ugyanis a magas vérnyomás sokáig szinte semmilyen tünetet, panaszt nem okoz. Későbbiekben az emelkedett vérnyomás tünetei a következők lehetnek: szédülés, tarkótáji fájdalmak, gyakori orrvérzés, fejfájás, mellkasi szorítás, szemészeti panaszok, ezek közül néhány akkor jelentkezik, amikor a tartósan kezeletlen magas vérnyomás már érkárosodásokkal járt.

Szemészeti szakvizsgálat is ráirányíthatja a figyelmet, ha a szemfenéki erek már elváltozásokat mutatnak. A kezeletlen magas vérnyomás több halálos érkatasztrófa melegágya, például az szélütésnek, a szívinfarktusnak, a szívelégtelenségnek és a veseelégtelenségnek is.

A magas vérnyomás legfontosabb rizikófaktorai

Az elsődleges magas vérnyomás (esszenciális hipertónia) többnyire öröklött hajlam és életmódi tényezők miatt alakul ki. Jóval ritkábban jelentkezik másodlagosan, valamilyen más betegség (pl. veseartériaszűkület, vesebetegségek, endokrin betegségek- közülük leggyakrabban a pajzsmirigy betegség, daganatos elváltozás stb.) tüneteként. Különösen ajánlott a rendszeres vérnyomásellenőrzés azoknak, akiknek a családjában már előfordult magasvérnyomás-betegség. Gyakoribb az idősebbeknél, és azoknál, akiknek az életmódjuk több rizikót is tartalmaz: növeli a veszélyt a mozgáshiány, az ülő munka, az elhízás, a kényelmi ételek magasabb zsír és sótartalma, a rendszeres és túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás érszűkítő hatása, a túlzott koffeinbevitel egyaránt.

A hipertónia kezelésének lehetőségei

A kezelés célja, hogy a beteg vérnyomása tartósan a 140/90 Hgmm alá csökkenjen. Ha csak kissé emelkedett az érték, akkor akár gyógyszeres kezelés nélkül is rendezhető életmódi változásokkal. Például az elhízottaknál a tapasztalatok szerint 10 kg súlyfelesleg leadása 10 százalékkal csökkentheti a vérnyomásértékeket. Az aktivitás növelése, az étrend egészségesebbé tétele, a só, a tartósítószerek, a finomított szénhidrátok, telített zsírok bevitelének csökkentése is sokat segíthet. Ha mindez nem elég, gyógyszerek segítségével kell normális szintre beállítani a vérnyomást. Ez mindig egyénre szabott feladat, és többnyire hosszabb folyamat, rendszeres mérés, szakorvosi konzultáció szükséges hozzá, tehát nem érdemes laikustól tanácsot fogadni, vagy éppen gyógyszert átvenni. A vérnyomáscsökkentők (angiotenzin II receptor-blokkolók, a kalciumcsatorna-gátlók, a béta-blokkolók, vízhajtók, központi erekben ható szerek, direkt értágítók és ezek kombinációi) közül az orvos a beteg kora, neme, érrendszerének, szívének állapota, más betegségei stb. alapján választja ki a legmegfelelőbbet.

Munka közben mi emelheti a vérnyomását?

Természetes, hogy egy-egy alkalmi stresszhelyzet (vizsgaszituáció, izgalom, fizikai erőkifejtés) hatására megnő az ún. stresszhormonok szintje, a szervezet védekezésre vagy menekülésre készül, a vérnyomás hirtelen felugorhat, majd – a közvetlen stresszhatás elmúltával - hamarosan visszatér a normál értékekhez. Baj akkor van, ha a stresszhelyzet extrém gyakori vagy állandósul, és a folyamatos feszültség mellett megmarad a stresszhormonok és a vérnyomás emelkedett szintje is. A munkavállaló leggyakoribb stresszforrása a számára nem megfelelő munkakör, a túlterheltség, a frusztráltság, amikor úgy érzi, képtelen megfelelni a feladatnak a fokozott elvárások, vagy szűk határidők, elégtelen döntési jogkörök miatt. Személyi ellentétek, feszült munkahelyi légkör, ki nem mondott sérelmek, elfojtott harag, tehetetlen düh is állhat a tartós stressz, vele az emelkedett vérnyomás mögött. A túlmunka önmagában is jelentős rizikófaktor: egy angliai felmérés szerint a heti 49 vagy annál is több munkaórában dolgozók között kétharmaddal nőtt a magas vérnyomásúak aránya.

A tartós munkahelyi stressz következménye lehangoltság, ingerlékenység, szorongás, depresszió, alvászavarok, libidócsökkenés lehet, amelyet testi tünetek is kísérhetnek: fejfájás, magas vérnyomás, a nyaki és háti izmok görcsei, fájdalmai, hosszabb távon pedig szív és keringési megbetegedések, emésztőszervi gondok, vesebajok és reprodukciós zavarok is kialakulhatnak.

Mit tehet a munkavállaló a munkahelyi, vérnyomásemelő stressz ellen?

Legelőször is: figyeljen fel rá, ha azt tapasztalja, hogy a munkahelyi gondok veszélyeztetik az egészségét! Gondolja végig, milyen okok vezethettek a stressz állandósulásához, mit tudna változtatni ezeken! Tervezze újra a napi rutinját, időbeosztását, munkamódszereit, nem hagyhatók-e el bizonyos, kevésbé fontos teendők annak érdekében, hogy az igazán fontosokra több ideje és figyelme jusson. Nagyon fontos lenne a nyílt kommunikáció a munkatársakkal, hiszen valószínűleg ők is érintettek, együtt könnyebb lenne megtalálni a megoldást a feszültséget okozó problémákra.

Tudatosan pihenjen munka közben is: óránként álljon fel a munkája mellől, sétáljon, nyújtózzon, végezzen néhány légzőgyakorlatot, igyon egy frissítő teát a legsürgősebb feladat közben is! A munkaidő leteltével tegye félre a benti gondokat, legyen valamilyen örömszerző elfoglaltsága, aktív pihenése, és szánjon megfelelő időt a napi elegendő alvásra is!

Ha háziorvosa magas vérnyomást állapít meg, vegye komolyan az orvosi utasításokat, teendőket! Nagyon fontos, hogy a vérnyomás megfelelő szinten tartásához folyamatos odafigyelésre és kezelésre van szükség, akkor sem hagyható abba a gyógyszerek alkalmazása, ha sikerült a normál értéket beállítani!

Mit tehet a munkáltató?

A munkáltató a munkahelyi stressz ellen azzal tehet a legtöbbet, ha törekszik a reális munkaterhelés biztosítására, és ha ennek érdekében nyitott a munkatársakkal való kölcsönös kommunikációra, bátorítja a munkahelyi stresszforrásokról és kihívásokkal kapcsolatos visszajelzéseket. Adjon lehetőséget arra, hogy munka közben is levezethessék munkavállalói a nyomasztó feszültséget: pihenőszobák, játszószobák kialakításával, ezek egy-egy félórás igénybevételével ugrásszerűen javulhat a stresszkezelés hatékonysága és a munkahelyi hangulat is.

Munkahelyi egészségnapok, szűrővizsgálatok szervezésével, az ezeken való részvételt munkaidőben is lehetővé téve a munkaadó sokat segíthet munkavállalói egészségének megőrzésében, többek között felhívhatja munkavállalói figyelmét a magas vérnyomás veszélyeire. Minden munkahelyen van egy elsősegélynyújtó hely, egy-egy apróbb baleset ellátásához szükséges kellékekkel: ebbe a fiókba belefér egy vérnyomásmérő készülék is, hogy esetleges rossz közérzet, rosszullét esetén megmérhessék az érintett kolléga vérnyomását is. Sokan ugyanis nem is gondolnak arra, hogy nekik is lehet ilyen problémájuk! Legjobb, ha a magasabb pozícióban lévők személyes példájukkal is élen járnak a menedzserszűréseken való részvétellel, egészségtudatosabb életvitelre való törekvésükkel. Az életmódreform érdekében is tehetnek a munkaadók lépéseket: a munkahelyi büfé, konyha kínálatának egészségesebbé tételével, gyógymasszázs, illetve edzéslehetőségek szervezésével, egészségesebb, koffeinmentes védőitalok, frissítők, esetleg gyümölcsnap stb. biztosításával.

A cikk a Budai Egészségközpont kardiológus szakorvosának közreműködésével készült el.