A száraz, meleg levegő, az UV-sugárzás és a strandolás erősen igénybe veheti a szemünket, így nyáron fokozottan óvni kell azt a káros hatásoktól.

Nyáron az átlagosnál gyakrabban fordulnak elő szemirritációk, vagyis a szem kivörösödése, szárazsága, viszketése, sőt kötőhártyagyulladás is, gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt. Ennek oka, hogy ilyenkor többet vagyunk szabadban, több UV-sugárzás és egyéb káros környezeti hatás, szél, meleg levegő, homok, sós vagy vegyszerrel kezelt strandvíz érheti a szemet, a szezonális pollenallergiáról nem is beszélve. Nézzük, milyen veszélyeknek van a szemünk kitéve, és hogyan védekezhetünk ellene!

Óvjuk szemünket az UV-sugárzástól!

A legnagyobb veszélyforrás az erős nyári napfény, pontosabban az UV-sugárzás, amely káros a szemre. Nemcsak akkor érezteti a hatását, amikor éppen nagyobb adagban éri a szemet, hanem a tartós, hosszabb ideig, rendszeresen ismétlődő UV-sugárzás akár évtizedek múltán is kiválthat betegséget. A mesterséges UV-fény is hasonló hatású: a túlzásba vitt, vagy fényvédelem nélküli szolárium, a védőszemüveg nélkül végzett hegesztés következménye ugyanaz, mintha valaki védőeszköz nélkül erős napfény hatásának tenné ki a szemét. Jó tudni, hogy a víz vagy más, fényvisszaverődést okozó felület (például homok) mellett több UV-fény éri a szemet. Az egyszeri, nagy dózisú UV-sugárzás által okozott ártalmat jelezheti a heves szemfájdalom jelentkezése, illetve egyéb szemirritáció is, például a kötőhártya bepirosodása, gyulladása ill. a szaruhártya felszínének átmeneti károsodása. Az azonnali hatásnál veszélyesebb a később jelentkező károsodás: például a szürkehályog elváltozás, amely miatt Magyarországon évente 65 ezer műtétre kerül sor. A szürkehályog (ami valójában nem hályog, hanem a szemlencse elszürkülése, átláthatatlanná válása) az esetek mintegy öt százalékában az UV-sugárzás miatt alakul ki. UV-károsodás miatt más, látást veszélyeztető betegségek is jelentkezhetnek, például daganatos megbetegedések és a makuladegeneráció.

Hogyan védhetjük a szemünket?

Természetesen napszemüveggel, de nem mindegy, milyennel! Minél nagyobb a napszemüveg lencséje, annál jobb és szerencsésebb, ha nemcsak az elölről, hanem az oldalról beeső fénysugarak ellen is véd. Erősebb fényben sötétebb színezésű lencsére van szükség, de a sötét színű üveg önmagában nem nyújt elég védelmet, meg kell győződni arról is, hogy UV-szűrő (UV A+UV B) bevonattal is el van-e látva (az EU-ból származók ilyenek). UV-szűrés nélkül ugyanis a sötétített üveg még bajt is okozhat, hiszen a sötét hatására a pupilla kitágul, és több fényt enged be. Ezért a kisgyerekeknek nem ajánlott a játék napszemüveg használata. Vízparti nyaraláshoz, illetve hosszú autózáshoz még jobb, ha a fényvisszaverődést is kiszűrő polarizált lencsés napszemüveget választunk. A szem mellett az érzékeny fejbőr védelmét is szolgálhatja egy kis árnyékolást biztosító siltes sapka, amit gyerekeknek különösen tanácsos nyáron használni. A bőrvédelemre vonatkozó tanácsok betartása a szem fényvédelmét is szolgálják: ha lehet, 11-15 óra között kerüljük a tűző napon való tartózkodást.

A szemszárazságra is figyelni kell

Nyáron sem ritka a népesség legalább ötödét érintő szemszárazság (Keratoconjunctivitis sicca) sem. Erre a kellemetlenségre utal, ha szemfáradtság, szemirritáció, viszketés, szúró, égő, idegentest-érzés, könnyezés, átmeneti látásromlás jelenik meg, vagy az átlagosnál gyakrabban van valakinek kötőhártyagyulladása.

Szemünk a szemszárazság ellen a speciális összetételű könnyel védekezik. A gyakori pislogás funkciója, hogy filmszerűen elterítse a szem felületén a termelődő könnyet, hidratálva, tisztítva, táplálva, védve azt. Bár a nyári szabadságok időszakában kevésbé jellemző a tartósan, pislogás nélküli, koncentrált figyelemmel, monitor előtt végzett munka, de az okostelefon kijelzője is ugyanolyan ártalmas, ha túl hosszan használjuk. Emellett a nyári forró, száraz, poros, szennyezett levegő, vagy a klímaberendezések száraz levegője is hozzájárul a szemszárazság kialakulásához. Szemünket a szemszárazságtól védhetjük azzal, ha rendszeresen pihentetjük, illetve gondoskodunk a helyiség levegőjének párásításáról, például szobanövényekkel vagy párásítók használatával, kora reggeli szellőztetéssel. Jó, ha a szervezetünk belső hidratálására is ügyelünk, megfelelő, napi két liter körüli folyadék bevitelével. Szükségessé válhat a szem külső nedvesítése, szemcsepp, műkönny használata is.

Még néhány jó tanács

• Ne csak a munka, hanem hobbitevékenység közben is óvja szemét a fizikai sérülésektől, szikrától, forgácstól, vegyi hatásoktól!

• Fogyasszon szembarát, A-, C-, és E-vitaminban, flavonoidokban, az antioxidáns hatású luteinben és zeaxantinban gazdag élelmiszereket, például színes zöldségeket, gyümölcsöt, magvakat, halat!

• Nyáron még inkább tartsa be a kontaktlencse használatára vonatkozó ajánlásokat!

• Évente egyszer akkor is érdemes szemvizsgálatot kérnie, ha panaszmentes! Ha pedig bármilyen, a látását érintő tünetet észlel, legyen az akár szárazság, irritáció, gyulladás vagy látásromlás, mielőbb keressen fel egy szemészeti szakrendelőt!

A cikk a Budai Egészségközpont szemész szakorvosának közreműködésével készült.