Bár a gyermekkori epilepszia jórészt elmúlik felnőttkorra, azért így is a leggyakoribb neurológiai betegségek egyike: fél százalék az epilepszia előfordulási gyakorisága az aktív korú népességben. Milyen munkaköröket tölthet be, és miben van korlátozva az a munkavállaló, aki epilepsziában szenved, és számítania kell arra, hogy időnként rohama jelentkezhet?

Az epilepszia az agy működési zavara. Az oka az agy túlzott elektromos aktivitása, ami olykor az egyes idegsejt-csoportokban elektromos kisüléseket vált ki. Ilyenkor következnek be az epilepsziás rohamok, amelyek során tudatzavar, zavartság, remegés, kontrollálatlan végtagmozgás, görcsroham, eszméletvesztés alakulhat ki. Szerencsére a beteg és a környezete számára ijesztő nagy rohamok ritkábbak, jóval gyakoribb, hogy csak rövid ideig tartó „működési zavar”, megakadás, elrévedés, figyelemkihagyás, arcrángás jelzi a bajt. A rohamok többnyire évente 3-4 alkalommal alakulnak ki, és néhány percig tartanak. Lezajlása után maga a beteg többnyire nem is emlékszik rá, hogy mi történt vele.

Munkavállalási korlátozások

Az eszméletlenséggel, átmeneti tudatzavarral, cselekvőképtelenséggel járó nagyroham idején a beteg veszélyben van, és bizonyos helyzetekben, ha például autóvezetés közben alakul ki a roham, akkor másokat is veszélybe sodorhat. Megfelelő gyógyszeres terápiával ugyan a betegek háromnegyede tartósan tünetmentessé tehető, egy részüknél nem is térnek vissza a tünetek, de a kezelés az epilepsziához vezető kiváltó okot nem minden esetben képes megszüntetni, a gyógyszerek nem minden betegnél egyformán hatásosak. A rohamok újbóli jelentkezése, a visszaesés 15-30 százalékos is lehet. Ezért azoknak a betegeknek, akiknél számítani lehet további rohamok kialakulására, bizonyos tevékenysége, munkavállalása korlátozva van. A súlyos diabéteszhez hasonlóan (ami a vércukorszint hirtelen leesésével szintén kiválthat öntudatlan állapotot) az epilepsziás beteg nem lehet a fegyveres testületek tagja, nem vezethet gépjárművet, hajót vagy repülőgépet, nem kezelhet nehézgépet, nem dolgozhat magasban, és saját érdekükben nem ajánlott számukra az éjszakai munka sem. Fontos tudni ugyanis, hogy az epilepsziás rohamot provokálhatja az alváshiány, a rendszertelen alvás, és az éjszakai, villódzó, vibráló mesterséges fények is elősegíthetik a kialakulását.

Egyéni elbírálásra van szükség

Az epilepszia azok közé a betegségek közé tartozik, amelyeket sok előítélet, tévhiedelem vesz körül, ma is előfordul, hogy az ebben szenvedő beteget úgy kezelik, mintha közveszélyes lenne, nem szívesen alkalmazzák őket még azokban a szakmákban sem, ahol nincs jogszabályi korlátozás a foglalkoztatásukkal kapcsolatban. Ez a munkáltatói félelem indokolatlan, oka a betegséggel kapcsolatos információhiány. A legtöbb esetben erősen eltúlzott a rohamoktól való félelem is, hiszen az epilepsziás roham nem mindig jár tudatzavarral, az is előfordul, hogy kizárólag alvás alatt lép fel, az enyhébbeket a környezet észre sem veszi. Ha az érintettek megfelelően szedik a gyógyszereiket, együttműködnek a kezelőorvosukkal, akkor tartós tünetmentesség érhető el, és a jogszabályban konkrétan tiltottakon kívül minden területen foglalkoztathatók.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.