Az irodai, illetve az ülőmunka sokféle ismert (mozgásszervi, szív- és érrendszeri, légzési) ártalma mellett szembe kell nézni azzal a kutatási eredménnyel is, hogy az inaktív életmód, a sok ülés egyes daganatos megbetegedések, köztük a két leggyakoribb nőgyógyászati tumor, a mell- és a méhtestrák rizikóját is jelentősen megnöveli.

A méhtestrák (endometriális rák) a méh belső hártyájának daganatos elváltozása meglehetősen gyakori, fejlett országokban az előfordulása 2,5 százalékos. Legtöbbször ötvenes éveikben járó vagy idősebb nőket érint, de előfordulhat fiatalabb életkorban is, a petefészek policisztás megbetegedése vagy a hormonháztartás egyensúlyának más okból való felborulása esetén. A rizikót növeli a hasi elhízás, a jelentős túlsúly, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és bizonyos hormontartalmú gyógyszerek alkalmazása.

A közelmúltban több kutatás is folyt a méhtestrák kialakulásához vezető tényezőkkel kapcsolatban. Ezek arra az eredményre jutottak, hogy az ülőmunkát végző, és a szabad idejükben is inaktív nőknél több mint kétszeres az előfordulás gyakorisága, mint a mozgással járó munkát végző illetve szabadidejükben aktív nők körében. Hasonló arányt mutattak ki a másik gyakori nőgyógyászati daganattípus, az emlőrák esetében is.

Összefüggés a súlyfelesleggel

A változókort követően megnő a méhtestrák esélye, különösen azok esetében, akik túlsúlyosak. Az összefüggés feltehetőleg az, hogy a – leginkább a deréktájon, hason lerakódó – zsírszövet mintegy raktára az ösztrogénnek, ami pedig a változókor után serkentheti a méhnyálkahártya daganatának kialakulását. Az ülőmunka esetében tehát nem maga a testtartás fokozza a méhdaganat rizikóját, hanem a kisebb kalória-felhasználás és az inaktív, passzív életvitel miatti zsírfelesleg kialakulása.

Mit tehetnek az irodában dolgozók?

A szakemberek egyöntetűen rámutatnak: a rendszeres testmozgás, a fizikai aktivitás csökkentheti többféle ráktípus – köztük az emlő, a méhtestrák, a vastagbél és a vesedaganat – kialakulásának esélyét. Az ülőmunkát végzőknek sem szabad beletörődni abba, hogy a munkájuk inaktivitásra kényszeríti őket: álljanak fel legalább óránként néhány percre, járkáljanak, végezzenek egy pár lazító-nyújtó mozdulatot, és ha tehetik, a munkájuk egy részét (például a telefonálást) végezzék állva vagy a szobában sétálva. A munkába vezető út egy részét is jó lenne gyaloglással kiváltani (már egy buszmegállóval előbb leszállni is sokat jelent), a lift helyett lépcsőzni házon belül, és így tovább. Naponta húsz perc mozgásnak, aktivitásnak már statisztikailag is kimutatható az egészségvédő hatása!

Az elhízást a legszerencsésebb megelőzni, hiszen utólag korrigálni jóval nehezebb, de mindent meg kell tenni a testsúly normalizálásáért, a hasi típusú elhízás elkerüléséért.

A méhtestrákkal kapcsolatban jó tudni, hogy a vezető tünete a rendellenes hüvelyi vérzés, ezért – a változó kortól függetlenül – az ilyen panaszokkal nem tanácsos megvárni az évenkénti nőgyógyászati szűrővizsgálatot, hanem mielőbb ki kell vizsgáltatni az okát.

Miben segíthet a munkaadó?

Azon kívül, hogy az irodai, monitor előtt dolgozók számára biztosítaniuk kell az óránkénti, testi felfrissülésre, mozgásra fordítható pihenőidőt, a cégek, munkaadók rengeteget tehetnek munkavállalóik egészségének megőrzéséért például szűrővizsgálatok, egészségnapok, sportprogramok, az aktivitást népszerűsítő csapatépítő tréningek szervezésével, vagy ha az edzőtermi bérletet is besorolják a választható természetbeni juttatások közé.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.