Belefulladunk a munkába - sokszor szó szerint

2017. november 13. - hrdoktor

Az irodai, monitor előtt vagy más, ülő testhelyzetben végzett munka – noha nem tekintjük veszélyes munkakörnek – sokféle egészségkárosító hatással járhat, még olyan szervünkre is hatással lehet, amelyikről ez nemigen jutna eszünkbe. Így bizony előfordulhat, hogy a romló légzési kapacitás, az időnkénti fulladás, nehézlégzés hátterében is az ülőmunkát találjuk.

hrdoktorblog-fulladas-legzesi-nehezsegek-ulomunka.jpg

Az ülőmunka sokféleképpen hat a munkavégző szervezetének működésére. Az egészségügyi kockázatok között a legnyilvánvalóbbak a mozgásszervi ártalmak, a rossz tartás miatti gerinc- és ízületi károsodások, de az inaktív életforma számos más szervünk működését is befolyásolja, köztük a szív- és érrendszert, az anyagcserét és bizony a légzőrendszert is.

Ez utóbbi ártalmak kialakulhatnak közvetlenül a tartós ülő testhelyzet miatt, hiszen az előreeső vállak, a görnyedt testtartás összenyomja a tüdőt, rontja a légzéstechnikát, felületesebbé teszi a légzést. Nem ritka a nyaki csigolyák deformitása sem, ami a migrénes fejfájástól a látászavaron, szédülésen, hátfájdalmakon keresztül sokféle panaszt okozhat, köztük tartós rekedtséget, nehézlégzést is. Emellett az ülőmunka közvetett ártalmaival is számolni kell, hiszen a mozgásszegény életmód miatt romlik az izmok – így a légzésben részt vevő izmok – működése, csökken a légzési kapacitás, és a gyakori elhízás, a jelentős túlsúly is nehezíti a légzőszervek munkáját. Nem csoda, hogy az ülő munkát végzők körében gyakori panasz, hogy nehezen bírják a terhelést, kifulladnak a lépcsőn, kapkodnak levegő után már pár lépésnyi futás után is.

Jó tudni, hogy az ülőmunka (különösen túlsúly, dohányzás, visszérbetegség mellett) többszörösére növeli az alsó végtagokban az életveszélyes vérrögök kialakulásának és a tüdőembólia kockázatát is. Ha ugyanis ez a vérrög, az ún. trombus leszakad, a véráramba kerülve eljuthat a tüdőbe is, életveszélyes állapotot idézve elő. Ha ennek tünetei (nehézlégzés, verejtékezés, szorító mellkasi fájdalom, halálfélelem, véres köpet) jelentkeznek, azonnal mentőt kell hívni!

Mit tehet az érintett?

Általános jó tanács az ülő munkát végzőknek, hogy legalább óránként egyszer néhány percre fel kell állni, járkálni, kihúzni magunkat, kinyújtóztatni a tagjainkat, egy-két fej-, váll-, kar-, derékkörzést végezni. A felfrissítő mozdulatsorok közben érdemes a légzésre is figyelni! Ha tudatosan kihúzzuk magunkat, mély levegővétellel mintegy kinyitjuk a mellkast, akkor jobban tágul a tüdő, több oxigénhez jut a szervezetünk. A belégzést az orron keresztül végezzük, úgy, hogy ne csak a mellkasunk, hanem a hasunk is emelkedjen, vagyis a tüdőnk alsó része is megteljen levegővel. Figyelni kell az alapos kilégzésekre is. Így nemcsak a légzési kapacitásunk javul, hanem pszichésen is kiegyensúlyozottabbá válhatunk, csökkenthetjük a ránk nehezedő stresszt is.

Ülő munka mellett igyekezzünk minél többet mozogni. Amennyiben van rá lehetőség, munkába menet gyalogoljunk, kerékpározzunk vagy rollerezünk, és lift helyett használjuk a lépcsőt. Használjunk ki minden alkalmat arra, hogy mozgást, aktivitást vigyünk a napjainkba! Nem feltétlenül izzasztó edzőtermi edzésre kell gondolni, tökéletesen megfelel a séta, a kocogás, a kertészkedés, az úszás, a pingpong, a foci a gyerekkel egy közeli dühöngőben, vagy bármi, ami felfrissítheti keringésünket, erősítheti az izmainkat, segít jó levegővel megtölteni a tüdőnket. Az ülő munka ártalmait remekül ellensúlyozhatják a csoportos mozgásfoglalkozások, például a tai chi, a gerinctorna vagy a Pilates-edzés is.

A rendszeres mozgás eredményeképpen egyenesebb lesz a testtartás, erősebbek az izmok, jobb az erőnlét, ami együtt jár a légzés hatékonyságának, a légzéskapacitásnak javulásával is.

 

Mit tehet a munkáltató?

Biztosítja az óránkénti pihenőidőket, gondoskodik ergonómiailag megfelelő ülőbútorokról, ösztönzi a sportolást edzőtermi belépőkkel, illetve a kerékpárral való munkába menetelt kerékpármegőrzők, öltözők kialakításával. A munkáltató sokat segíthet foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok, menedzserszűrések, állapotfelmérő és szűrővizsgálatok szervezésével is, ráadásul úgy, hogy ezzel saját érdekében is tesz, hiszen ezekkel a megelőzést szolgáló intézkedésekkel jelentősen csökkenthető a hiányzások, a táppénzen töltött napok száma.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

A bejegyzés trackback címe:

http://hrdoktor.blog.hu/api/trackback/id/tr8713262811

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.