Allergiás a munkahelyére? Nincs egyedül!

2017. szeptember 25. - hrdoktor

Bár a munkaadók kötelesek bejelenteni, ha valamelyik dolgozójuknál foglalkozási betegséget állapítanak meg, mégsem tudható pontosan, hogy hány embert érinthet a munkahelyhez köthetően jelentkező allergiás eredetű megbetegedés. Akadnak, akik a munkájukat féltve nem szólnak, inkább elszenvedik a kellemetlenségeket, mások fel sem ismerik, hogy allergiás betegségüket a munka közben őket érő hatás provokálja.  Nézzük, milyen megbetegedések fordulhatnak elő!

hrdoktor-allergia-iroda.jpg

A bőr, az orr, a szem is lehet érintett

Akkor beszélünk foglalkozási allergiás betegségről, ha az allergiás tünetek nem szezonálisan jelentkeznek, hanem perzisztáló jellegűek, vagyis egész évben tartanak, és azokat valamilyen munkahelyen észlelhető vegyi, biológiai vagy fizikai tényező provokálja. Kiválthatják növényi, állati eredetű anyagok, enzimek, egyéb szerves vagy szervetlen eredetű anyagok egyaránt. Az érintett azt tapasztalja, hogy a huzamosabb ideig munkahelyen kívül töltött idő alatt, például szabadsága idején a tünetei enyhülnek.

Az allergia jelentkezhet bőrtünetekkel, amikor a bőrrel érintkező anyagok (fémek, vegyi anyagok, kozmetikumok) kontaktekcémát váltanak ki. Fodrászokat, kozmetikusokat érinthet például a foglalkozási allergiának ez a fajtája.

Igen gyakoriak a légúti allergiás tünetek is. Az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság meghatározása szerint a foglalkozási nátha (occupational rhinitis – angol rövidítéssel: OR) az orr olyan visszatérő vagy folyamatos gyulladásos megbetegedése, amelynek hátterében valamely, a munkahelyhez köthető, azonosítható provokáló tényező áll. A betegség orrdugulással, akadályozott légzéssel, orrváladékozással, viszketéssel jár. A foglalkozási eredetű allergiás nátha megnöveli a táppénzen töltött időt, csökkenti a munka hatékonyságát, és elhanyagolt esetben szövődményeket is okozhat. Kezelése antihisztamin készítménnyel vagy szteroid tartalmú orrspray-vel történhet, de mindenképpen szükség van a provokáló anyagok kerülésére is.

A foglalkozási allergia támadhat a szemen keresztül is: a foglalkozási allergiás kötőhártya-gyulladást (occupational allergic conjuctivitis – angol rövidítéssel: OAC) valamely, a  munkahely levegőjében található anyag (leggyakrabban a liszt és a latex, az izocianát, perszulfát és a formaldehid) váltja ki. Az irritációt szemviszketés és könnyezés, a kötőhártya duzzanata és pirosas elszíneződése, szúró érzés jelzi. A tünetek szemcseppel enyhíthetők, de ha a provokáló hatás nem szűnik meg, a betegség újból jelentkezni fog.

 

A foglalkozási asztma

A munkahelyek szennyezett levegője, a por, a füst illetve különböző gázok huzamos ideig való belégzése miatt és az elhanyagolt légúti allergia talaján is kialakulhat az asztma, az egyik leggyakoribb foglalkozási betegség. A légutak krónikus gyulladásos betegsége, jellegzetes tünete a sípoló légzés, a mellkasi nyomásérzés, a nehézlégzés és a köhögés, amelyek rohamokban is jelentkezhetnek.  A foglalkozási asztma kialakulhat például az állatokkal foglalkozók között az állati szőr, a pékeknél a levegőbe került liszt miatt, de a vegyi anyagokkal, gyógyszerekkel, kozmetikumokkal dolgozók, festők, galvanizálók, nyomdászok, a mezőgazdaságban dolgozók és bőrfeldolgozással foglalkozók körében sem ritka. Az asztma hátterében lévő túlérzékenység fokozatosan alakul ki, akár évek alatt, de utána a tünetek minden alkalommal jelentkeznek, amikor a provokáló anyagot belélegzi a beteg. Kutatások szerint az asztmás esetek mintegy 15 százaléka foglalkozási ártalom.

 hrdoktor-allergia-munkahely.jpg

Pályaválasztásnál is fontos szempont: az allergiaveszélyes szakmák

A foglalkozási allergiás megbetegedés szinte minden szakmában kialakulhat, de az átlagosnál gyakoribb az állatgondozók, a sütőiparban dolgozók, a molnárok, a vegyészek, a gyógyszergyárakban illetve vegyi üzemekben dolgozók, textilipari, papírgyári, bőripari munkások, gombatenyésztők, festők, öntőmunkások, elektromos kondenzátorgyártók, fodrászok és egészségügyi dolgozók körében. A pályaválasztás előtt álló fiataloknak ez fontos szempont, hiszen egy allergiás, ekcémás, asztmás számára nem javasolt olyan szakmát választani, ahol a tüneteit kiváltó anyaggal, vagy más allergénekkel találkozhat. Az allergia ugyanis az életévek során fokozódhat: például az, aki korábban csak pollenallergiás volt, egy idő után a házi porra vagy az állatszőrre stb. is túlérzékennyé válhat.

 

Mit tehet a munkahely?

 A munkáltatónak minden lehetséges intézkedést meg kell tennie a munkavállalóinak védelmében. Ilyenek lehetnek például a legagresszívabb allergén anyagok kevésbé veszélyesekkel történő kiváltása, a munkahely levegőjének javítása, az elszívó berendezések, a szellőztetés hatékonyabbá tétele, az expozíciós idő csökkentése, a munkavédelmi szabályok betartása, a megfelelő munkavédelmi eszközök (pl. szájmaszk használata) sokat segíthet.

Azon dolgozók számára, akik a foglalkozási allergiás betegségek szempontjából a leginkább veszélyeztettek, gondoskodni kell a rendszeres orvosi kontrollról, ennek alkalmával a mellkasröntgenről, légzésfunkciós vizsgálatról. Amennyiben a kiváltó okok és így a dolgozók tünetei nem szűntethetőek meg, a dolgozó munkakörből való kiemelése is szükségessé válhat.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

A bejegyzés trackback címe:

http://hrdoktor.blog.hu/api/trackback/id/tr2012886238

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.