Sok munkahelyen a cigarettázás közben cserélnek gazdát a fontos információk, ezért gyakran még olyan kollégák is dohányzó társaikkal tartanak, akik maguk egyébként sosem vettek cigarettát a kezükbe vagy nem dohányoznak rendszeresen. Milyen veszélyeknek teszik ki így magukat? Utánanéztünk annak is, hol tart ma a munkahelyen való dohányzás szabályozása.
Néhány évtizeddel ezelőtt a munkaidőben történő dohányzás még egyáltalán nem volt szabályozva. Zárt térben is rá lehetett gyújtani, nemegyszer vastagon állt a füst az értekezleteken, vállalatközi egyeztetéseken, irodákban, szerkesztőségekben, tanári szobákban, közös munkahelyi pihenőhelyeken is, ami állandó konfliktusforrást jelentett a dohányzó és a nem dohányzó munkatársak között. Ez volt az a korszak, amikor a nők is felzárkóztak a férfiakhoz a cigarettafogyasztásban. Ma már, sajnos, közel azonos arányban dohányoznak mindkét nembeliek – ennek megfelelően a tüdőrák-statisztika is egyre kisebb különbségeket mutat férfiak és nők esetszámai között. Azt persze nem lehet tudni, hogy mekkora része volt a női dohányzás terjedésében a divatnak, az egyenjogúsági törekvéseknek, a nők munkába állásának, illetve annak az érvnek, hogy „mindegy, hiszen ha én nem is dohányzom, akkor a mások füstjét szívom”, hiszen a nemdohányzók is bőségesen részesültek a füst ártalmaiból a munkahelyeken is.
A dohányzás munkajogi szempontból
A több lépcsőben történő szigorításnak köszönhetően először a dohányosok-nemdohányzók elkülönítésére törekedtek, külön irodát, tanárit, pihenőt alakítva ki számukra. A legutóbbi években pedig minden eddiginél szigorúbb szabályozást vezettek be: munkahelyen kizárólag az erre kijelölt, nyílt dohányzóhelyen szabad rágyújtani. Sok munkaadó ennél is tovább ment és nemdohányzóvá nyilvánította a cég vagy intézmény teljes területét, így a dohányzók az utcára szorultak. A tilalom Magyarországon az elektromos cigarettára is vonatkozik (több országban ezt nem tiltják, sőt, van, ahol a leszokás leghatékonyabb eszközének tekintik).
Kevésbé egyértelmű, hogy mikor cigarettázhatnak a munkavállalók. A Munka Törvénykönyve nem rendelkezik a dohányzás céljából biztosított szünetről, tehát elvileg a munkavállaló jogszerűen nem szakíthatja meg a tevékenységét dohányzás céljából. Azokon a munkahelyeken, ahol nincs teljes dohányzási tilalom, ott a munkaközi szünet (9 órás műszak esetén összesen 45, e fölött 60 perc) áll a cigarettázók rendelkezésére, természetesen úgy, hogy kötelesek a nem dohányzók védelmére vonatkozó előírásokat figyelembe venni. Másik kivétel, hogy a munkáltató engedélyezheti a munkavégzés időszakonkénti megszakítását. Azok számára, akik egész nap monitor előtt dolgoznak, óránként tízperces szünet jár, amikor a képernyő elől felállva pihentethetik a szemüket, járkálással frissíthetik fel az ülő munkától elzsibbadt tagjaikat. Sokan – ha nem kapnak ez idő alatt más jellegű feladatot – ezt az időt használják cigarettaszünetre, az erkély vagy az udvar dohányzásra kijelölt részébe vonulva.
A passzív dohányzás ártalmai
A szigorú szabályozást elsősorban a nemdohányzók védelmében hozták, hogy legalább a munkahelyeken, nyilvános helyeken és játszótereken elkerülhessék a passzív dohányzást, hogy akaratán kívül ne tegyenek ki senkit mások függősége miatti ártalmaknak. Társaságban, családban viszont továbbra is fennáll ez a probléma, és ijesztően sok egészségi következménnyel járhat. A cigarettafüstben több mint 3800(!) azonosított vegyi anyag van, ezek között bizonyítottan rákkeltő anyagok is vannak. A füst egy részét, az ún. mellékfüstöt nem csak a dohányzó szívja be, hanem a környezetbe kerül, ráadásul ez a része nem megy át a filteren sem, így szűretlenül még több káros anyagot tartalmaz. A passzív dohányzás az aktívhoz hasonlóan kiválthat tüdőrákot, növeli más daganatos betegségek és szív-érrendszeri betegségek kockázatát, évente több ezer áldozatot szed.
Mit tehetünk, ha el akarjuk kerülni?
A szigorúbb szabályozással párhuzamosan sokat változott a dohányzás társadalmi megítélése is: ma már a trend megfordult, különösen nyugaton egyre kínosabbnak érzik a dohányzást, társaságban és álláskeresésnél egyre több helyen hibapontnak is számít. A nemdohányzók védelmében hozott intézkedések nyomán ma már nem kell senkinek akarata ellenére elviselni a kollégái cigarettafüstjét. Ennek ellenére nem ritka, hogy valaki nemdohányzó létére mégis, önként csatlakozik a kijelölt dohányzóhelyen füstölőkhöz, mert nem akarja kizárni magát a társaságukból, esetleg belső munkahelyi híreket remél ezektől a cigiszünetektől. Ha csak a jó társaság, az esetleges információáramlás érdekében tart a cigarettázó munkatársaival, próbálja meg megfordítani a helyzetet és elérni, hogy ők csatlakozzanak Önhöz! Ilyen társaságszervező, a beszélgetést, információk cseréjét lehetővé tévő, egészségesebb alkalom lehet például egy-egy pár perces közös kávézás, teázás a teakonyhában, vagy egy aktuális születésnap megünneplése pár szelet süteménnyel, egy kis kóstoló a telken frissen szedett gyümölcsből, stb.
A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.
