Munkahelyünkön egyre inkább elvárás – vagy legalábbis annak érezzük – hogy egyszerre legyünk „képben” a munkánkat, a céget érintő feladatokkal és az egyéb új információkkal, például közéleti hírekkel kapcsolatban, eközben pedig magánemberként is maradjunk elérhetőek. A megosztott figyelem és a multitasking azonban rontja agyi teljesítményünket, ezért fontos, hogy okosan alkalmazzuk és időnként hagyjunk időt a kikapcsolódásra, pihenésre.

Az íróasztalán a számítógép mellett ott van a saját laptopja, okostelefonja? Több ablakot tart egyszerre nyitva a gépén, bekapcsolt internet, nyitott facebook, chat mellett dolgozik? Munka közben is értesül arról, ha emailt, sms vagy whatsapp üzenetet kap, és nyomban meg is nézi azokat? Előfordul, hogy amikor éppen belemélyedt egy feladatba, és kezdi megérteni az összefüggéseket, akkor Önhöz fordul egy munkatársa és „csak egy pillanatra” kizökkenti? Ha ezekre a kérdésekre igennel felelt, akkor Önnek is meggyűlhet a baja a munkahelyi multitaskinggal.

A figyelem irányának gyors, folyamatos váltogatását, egyszerre több feladat párhuzamos végzését nevezzük multitaskingnak. Általános hiedelem szerint az emberek, különösen a nők képesek megosztani a figyelmüket és koncentrálni többfajta tevékenységre egyszerre. Ez azonban nem teljesen így van, ilyenkor ugyanis időben nem egyszerre végezzük a feladatokat, hanem gyors egymásutánban váltunk közöttük, és nemegyszer úgy kezdünk új problémamegoldásba, hogy az előzőt befejezetlenül hagytuk. A tudat, hogy még majd újra vissza kell térni rá, újra beilleszkedni az adott kontextusba, felfrissíteni az ahhoz szükséges információkat, stb. plusz feszültséggel tölt el. Ez a kapkodás, a többszöri fókuszváltás, a figyelemátirányítás megnehezíti az elmélyült munkát, és sokkal jobban kimeríti a munkavégzőt, mintha egyszerre csak egy dologra figyelne.

Épp a munka örömét veszítjük el

Sokan nem is tudják, hogy a rossz munkahelyi közérzetük, állandó fáradtságuk, ingerlékenységük, szorongásuk, sőt, kimerítő alvászavaraik mögött a multitasking jelensége is állhat. Ráadásul, bár észre sem vesszük, de a munkahelyi multitasking haza is tér velünk, az otthon is megkapott céges emailek, a hazahozott munka, a bent hagyott, befejezetlen feladatok okozta nyugtalanság formájában. Az érintettek otthon sem szabadulhatnak a médiafüggőségüktől, ami melegágya a multitaskingnak: vacsorakészítés közben szól a tévé, a konyhaasztalon kézügyben fekszik a mobil, a szobában bekapcsolva vár a laptop, nehogy valakinek épp azalatt legyen szüksége ránk, amikor nem vagyunk elérhetőek. A megosztott figyelem, a párhuzamosan elkezdett feladatok munkahelyen és otthon is éppen az elmélyült, „jól”, vagyis lendületesen, eredményesen végzett munka örömét veszik el, helyébe pedig figyelemzavar, idegeskedés, bosszankodás, stressz, nyugtalanság, szorongás, pánik, depresszióra való hajlam lép.

Károsítjuk az agyunk

A tevékenységek gyors váltogatása, a figyelem megosztása a számítógép, a laptop, az okostelefon monitora, többfajta információforrás között, vagyis a multitasking nagyobb mentális terhelést jelent, ami gyorsabb kifáradáshoz vezet. A figyelem rövidebb ideig tartható fenn, a memória is romlik, hosszabb távon a gondolkodási képesség, a kreativitás is csökkenni fog. Brit neurológusok szerint mindez nemcsak pszichés hatással jár, hanem az agyban kimutatható elváltozást is okoz, az elülső homloklebeny mérete csökken, szürkeállományának sűrűsége módosul.

Tegyünk ellene!

A munkaidő jobb kihasználása, a tevékenységek szervezése, ésszerű sorrendbe állítása, a külső hatások, a magánéleti problémák lehető legteljesebb kizárása segíthet mindezt elkerülni, de ehhez nagy önfegyelem szükséges.

Koncentráljunk a feladatra!

Ha sikerül igazán elmélyülnünk az adott feladatban, a megoldási folyamatból nem zökkent ki valamilyen másik probléma vagy információ, a munka hatékonyabb lesz, kevesebb stresszel jár, és a sikeres befejezés örömöt is szerez.

Használjunk fülest!

A mobil lehalkítása, a közösségi oldalak kikapcsolása lehet az első lépés, az emaileket is elég akkor megnézni, ha egy feladatszakaszt befejezve, épp szünetet tartunk a munkában. Előfordulhat, hogy a környezeti zajokat, a munkatársak beszélgetését kizáró „fülesre” is szükségünk lesz ahhoz, hogy az elmélyültséghez a csendet biztosítsuk.

Kapcsoljuk ki néha a mobilt!

Magánszféránkat ugyanígy tanácsos a lehető leginkább óvni az állandó jelenlét, elérhetőség kényszerétől: legyen a napnak olyan szakasza, amikor kikapcsoljuk a készülékeket és valóban kizárjuk a külvilágot.

Lazítsuk el magunk!

Az elárasztottság okozta stresszre kiváló megoldás lehet, ha relaxációs vagy meditációs gyakorlatokat végzünk és lelassítjuk a túlpörgött idegrendszerünket. Ezeket a gyakorlatokat érdemes napszakonként ismételni, hogy megelőzzük a stressz káros következményeit. Tartós túlterhelődés esetén érdemes lehet igénybe venni pszichológiai konzultációt az esetleges háttértényezők feltárása és kezelése végett hiszen, ha tudjuk, hogy miből fakad a túlterhelődésre való hajlamunk, akkor változtatni is könnyebb!

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.