Mondjuk inkább így: „egészségesebbek a szülés után a munkahelyükre visszatérő anyák”! Hiszen az otthon maradók is dolgoznak, sőt, az esetek többségében éppen az a baj, hogy hajlamosak sokkal inkább kizsákmányolni magukat, mint azt a legkeményebb munkaadó tenné. Milyen összefüggés van a munkahely és az egészség között?

Egy korábbi brit felmérésben azt vetették össze, mennyire egészségesek azok a nők, akik az anyaság mellett teljes munkaidős állást is vállalnak, illetve azok, akik hosszabb ideig otthon maradnak a gyermekeikkel. Laikusként azt gondolhatnánk, hogy azok egészségesebbek, kiegyensúlyozottabbak, akiknek „csak” otthon kell helytállniuk. A kutatások azonban éppen ellenkező eredményre jutottak: a teljes munkaidőben dolgozó anyukák egészségesebbnek bizonyultak, mint az otthon maradók, a részmunkaidősek vagy a munkanélküliek. Az okokat a társadalmi elvárásokban és az azoknak való megfelelési vágyban kereshetjük.

Elvárások között őrlődve

A társadalmi elvárás szerint egy modern nőnek több szerepben is helyt kell állnia: egyszerre kell jó anyának, szerető és szexi társnak, jó háziasszonynak és jól terhelhető, szorgalmas, hozzáértő, kereső tevékenységben is sikeres munkavállalónak lennie. Ha meg akarunk felelni ezeknek, szinte elkerülhetetlen, hogy önmagunkkal elégedetlenek, frusztráltak legyünk előbb-utóbb, hiszen bármilyen hősiesen egyensúlyozunk is az elvárások között, gyakorlatilag lehetetlen minden szerepkörben egyformán sikeresnek lenni.

Munkahelyi keretek között

Azok, akik a gyermekük születése után hamarosan visszatértek a teljes munkaidős állásukba, negyvenéves korukra frissebbnek, egészségesebbnek érezték magukat testileg, lelkileg egyaránt, mozgékonyabbnak, energikusabbnak, derűlátóbbnak bizonyultak, míg otthon maradó társaik fáradtabbnak, depressziósabbnak mutatkoztak. Mindennek oka összetett: az összeszedett megjelenés, az ápolt külső, a munkahelyen elfoglalt pozíció, a hasznosság, hatékonyság, függetlenség érzése, a kereset növeli a munkavállaló önérzetét, önbizalmát, sikerélményt nyújthat. Egy jó munkahelyi légkörben a munkavállaló nincs egyedül a problémáival, sorstársai, egyenrangú emberi kapcsolatai vannak, információkhoz juthat, az élet fősodrában érezheti magát, a gyermekei iránt érzett felelőssége is megoszlik, nem csak vele vannak a nap 24 órájában. A munkahely keretet, kontrollt ad a napjainak, rendszerességet visz bele. A munkatársak figyelnek egymásra, ma már egyre inkább rá is beszélik, hogy orvoshoz forduljon, ha rosszul érzi magát. Az egészség karbantartásához hozzájárulnak a rendszeres munkaegészségügyi és a mind több cég által szervezett szűrővizsgálatok is.

Négy fal közötti önkizsákmányolás

A gyermekével otthon maradó anyát a közfelfogás különösen szigorú mércével ítéli meg: „ha már nem dolgozik” felkiáltással, tökéletes anyának, feleségnek és háziasszonynak kellene lennie, és legtöbbször minden felmerülő problémával egyedül kell megküzdenie.

Ráadásul többnyire csak látszat az, hogy aki otthon marad a gyermekével, az lemondott a munkavállalói szerepkörről. A családok anyagi biztonsága érdekében legtöbbször neki is keményen kell dolgoznia, pénzt kell keresnie, vagy legalább megtakarítania. Ezért aztán a legtöbb anyuka a gyereknevelés mellett  távmunkát vagy bedolgozást, részmunkaidős állást vállal, háztáji kis gazdaságot teremt, állatokat gondoz, kertet művel, megtanul hajat vágni, szabni-varrni, kötni stb., hogy ezekre ne kelljen pénzt kiadni. Hatalmas csapda a távmunka, a bedolgozás is. Bár sok időt lehet megtakarítani azáltal, hogy nem kell bejárni, és a felmérések szerint általában produktívabb is az otthon végzett munka, de ennek nagy ára van. Nem tesz jót a munkavállaló egészségének az, hogy általában a hivatalos munkaidőnél több órát tölt munkával, összemosódnak az otthoni és a munkahelyi feladatok, nem tudja „letenni”, elválasztani a munkát a magánéletétől, az e miatti stressz miatt képtelen a kikapcsolódásra. Bár kényelmes, hogy otthon akár egy melegítőben is leülhet dolgozni, hosszabb távon nagyon sokat árt az önértékelésének, önbizalmának. Először csak a külső megjelenésre fordít kevesebb időt, később más is háttérbe szorul: hobbijait, vágyait, önmegvalósítási terveit is félreteszi, hosszabb távon nem ritkán az egészségét is elhanyagolja. Kimutatták, hogy egyes betegségek, állapotok gyakoribbak a hosszú távon háztartásukban maradóknál. Így például a túlsúly, amely növeli több keringési és anyagcsere-betegség rizikóját, jelentősen nagyobb arányban érinti őket, mint a munkába járó anyákat, és másfélszer annyian küzdenek súlyos alvászavarral is. Még meglepőbb, hogy a stressz és a depresszió is annyira sújtja a főállású anyákat, hogy a munkába járók pszichésen kiegyensúlyozottabbaknak bizonyultak náluk.

Legrosszabb a munkanélküliek egészsége

A szakemberek szerint a legrosszabb helyzetben azok az anyák vannak, akik nem saját elhatározásukból döntöttek az otthon maradás mellett. A tartósan munkanélküli nőknél mutatták ki a legrosszabb egészségügyi eredményeket, fizikailag és pszichésen is. A munkaerőpiacról való kiszorulás, az egyre romló egzisztenciális helyzet folyamatos frusztrációhoz, súlyos önértékelési zavarhoz vezethet. Anyagi lehetőségek híján ők tudják a legkevésbé biztosítani családjuknak és maguknak az egészséges életmódhoz szükséges feltételeket, nemcsak a prevenció marad el, de gyakran betegség esetén a megfelelő gyógykezelés is.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.