Az éjszakai munkavégzés más bioritmust kíván meg. Ha éjszaka dolgozunk, nappal kellene aludnunk, ami nehézséget okozhat, hiszen az alvás sokszor nem megy parancsszóra. Az alvás-ébrenlét egyensúly felborulása magas vérnyomáshoz, idegi kimerültséghez és az immunrendszer gyengüléséhez vezethet. Ezekre a dolgokra figyeljen, ha éjszakai munkát végez!
Mi történik a szervezetben, amikor éjszaka dolgozunk?
Az éjszakai munkavégzés mindenképpen fokozott megterhelést jelent a szervezetnek, alkalmazkodni kell a megváltozott alvás-ébrenléti ritmushoz, amelyet befolyásolnak a kor, illetve egyéb fennálló betegségek.
Az éjszakai munka szervezetünkre gyakorolt hatása természetesen függ a munkakör egyéb jellegzetességeitől is: más-más megterhelést jelent a szervezet számára egy közepes vagy nehéz fizikai munka, egy monoton, futószalag melletti munka, vagy egy nagy felelősséggel járó sürgősségi betegellátásban, pl. mentőn végzett munka.
Milyen egészségügyi következményekkel jár a rendszeres éjszakai munka?
A rendszeres éjszakai munkára épülő életforma anyagcsere- és endokrinológiai változásokat okoz, ami a fény és a sötétség váltakozásával kapcsolatos. Az alvás-ébrenlét zavara fokozott stresszt jelent, az éjszakai munka magasabb vérnyomást, pulzusszámot, valamint az arra érzékeny egyénekben akár pszichés panaszokat, depressziót, idegi kimerültséget, így az immunrendszer gyengülését is okozhatja.
Fontos azonban megemlítenünk, hogy egy bizonyos betegség kialakulásért nem egy tényező felelős, tehát nem okolható mindenért az éjszakai munka. Az éjszakai munka hatását befolyásolja, hogy milyen állapotban, mennyire kipihenten érkezik a dolgozó a munkába.
Minden munkavállaló alkalmas az éjszakai munkára?
Az alkalmasság elbírálásához minden esetben ismernünk kell az adott munkakör okozta terhelést, hogy az éjszakai munka okozta pszichés terhelésen kívül milyen egyéb kockázat fordul elő. Fontos, hogy a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat teljes körű, mindenre kiterjedő legyen, valamint a szokásos vizsgálaton túl javasolt EKG, laborvizsgálat ( vér-és vizelet) elvégzése is az esetleges komolyabb betegségek kiszűrésére.
Milyen betegségek zárják ki az éjszakai munkavégzés lehetőségét?
Ilyen munkakörnél kizáró ok lehet például gyógyszeresen, vagy életmóddal egyensúlyban már nem tartható cukorbetegség, komolyabb immunrendszeri-, vérképzőrendszeri-, vagy szív- és érrendszeri betegség (szívritmuszavar, vagy kialakult koszorúér betegség) is. Ilyenkor nem csak azt kell figyelembe vennünk, hogy az adott munkát a dolgozó képes-e ellátni, hanem azt is, hogy a munkavégzés további egészségkárosodást ne okozzon a számára.
Hogyan kerüljük el az éjszakai munkával járó káros egészségügyi hatásokat?
1. Segít, ha viszonylag kipihenten (nem egy másik másodállásból) érkezünk.
2. A munka jellegétől függően mindig iktassunk be megfelelő szüneteket a munkavégzésbe!
3. Fontos, hogy a munkahely megfeleljen az alapvető munkavédelmi követelményeknek, hogy a dolgozó biztonságban érezhesse magát, hiszen éjszaka sajnos a munkabalesetek is gyakoribbá válhatnak.
4. Hasznos, ha van mögöttünk egy támogató környezet, akiknek szintén alkalmazkodniuk kell a családtag vagy barát éjszakai munkájához, aki nappal általában alszik…
5. Figyeljünk oda arra, hogy a felborult életritmus ellenére megfelelően étkezzünk és elegendő folyadékot igyunk!
A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.
